Ezen a héten van az első évfordulója annak, hogy nem járok dolgozni.
Amerikai multinál dolgozom, s tavaly ilyenkor lett bevezetve az otthonról való munka.
Hatalmas nyereségek értem engem emiatt. Egyrészt, a szabadidőm drasztikusan megnőtt, nem kell napi másfél órát munkahelyre és -ről menésre pazarolnom. Ez pénzügyileg is nyereség számomra, nincs üzemanyagköltségem. Aztán nem kell felesleges kommunikációval se foglalkoznom, hiszen nem látom közvetlenül a kollégáimat, főnökeimet. Az alvást sokkal kevésbé kell a munkához igazítanom. Immár a tisztálkodást se kell a munkaidő szerint rendeznem: simán kezdhetem pl. reggeli munkámat tisztálkodás nélkül.
S persze egy rakás járulékos elem. Bármikor felállhatok a székemből. A szolgálati számítógépemet nem láttam 1 éve, a sajátomat használom, mely egyrészt gyorsabb, másrészt én állítottam be mindent rajta, nem a cég IT-részleges, harmadrészt nincs rajta semmilyen korlátozás.
Egy szóval: a járvány nyerteseinek egyike vagyok.
