10 megosztás

Bolgár és orosz – érthetőség

Magyar szemmel nagyon furcsa persze eleve az érthetőség másik nyelvvel, hiszen a magyarnak nincs egyetlen közeli rokonnyelve se.

Amikor felhozzák a témát valamennyire ismerők a magyar-finn, magyar-észt rokonságot, mindig igyekszem türelmesen elmagyarázni: ez a rokonság iszonyúan távoli. Bolgároktól jelllemzően vissza szoktak kérdezni “te mennyire érted a norvég nyelvet?”, majd a csodálkozásra megjegyzem: “na ahogy egy átlag bolgár ért norvégül, úgy ért egy átlag magyar finnül – a bolgár-norvég és a magyar-finn rokonság kb. azonos fokú”, pedig ezzel még aluljellemeztem a helyzetet, mert a valóságban az szláv és a germán nyelvek rokonsága közelebbi, mint a finn-magyar rokonság. (A valóságban a magyar és az obi ugor nyelvek rokonsága felel meg a germán-szláv rokonságnak, míg a magyar-finn rokonsági kb. mint az angol és a hindi rokonsága, azaz nagyon távoli, de ezt a példát kevesen értik meg.)

A bolgár helyzete egészen más. Nemcsak távoli rokonai vannak, de közepes távolságú és közeli rokonai is.

Na most, az orosz az egyik közeli rokon, de nem a legközelebbi. A szerb (bosnyák-horvát-montenegrói-szerb) közelebb áll a bolgárhoz, mint az orosz. Az egyes délszláv nyelvek között nyelvjárási szinten folyamatos az átmenet, azaz pl. gyakorlatilag csak a megvallott nemzetiség függvénye, mi meddig bolgár vagy szerb nyelvjárás. Lásd pl. a torlák-vitát – egyes nyelvészek szerint szerb, mások szerint bolgár nyelvjárás (s persze megint mások szerint macedón nyelvjárás, de ezt hagyjuk, mert külön téma) – valójában ugyanennek a nyelvjárásnak a beszélői bolgárnak, szerbnek, macedónnak mondják magukat és ezáltal a nyelvüket is, s csak attól függ ez, a 3 közül melyik ország területén élnek, s ezáltal melyik irodalmi nyelvet tekintik a 3 közül “felettes” nyelvnek.

Ennek a nyelvjárási helyzetnek a következménye: a műveltebb, városi, csak a köznyelvet beszélő bolgár emberek kevésbé értik pl. a szerbet, mint egy falusi, hagyományos ember, aki beszéli saját nyelvjárását, különösen ha az nyugat-bolgár. De egy csak a bolgár köznyelvet beszélő bolgár is képes Szerbiában boldogulni, megérti a lényeget mindenből és képes kommunikálni nulla szerb tudással is. Egészen szépen el lehet beszélgetni is akár. Velem személyesen megesett: egy szerbiai benzinkúton egy hölgy kérdezett tőlem valamit szerbül, én már éppen mondtam volna, hogy külföldi vagyok és nem tudom, de hirtelen rájöttem, tudom a választ a kérdésére, s szépen válaszoltam neki bolgárul. A hölgy megköszönte, majd elbúcsozott.

Ami az oroszt illeti, hiába elvileg távolibb a szerbnél, sajátos történelmi körülmények mégis közelebbivé teszik bolgár szemszögből. Ez 3 fő tényező:

  • a vallás: mind az orosz, mind a bolgár hagyományos vallás az ortodox kereszténység, márpedig az ortodox kereszténység szláv verziójának a hivatalos nyelve sokáig kizárólagosan az egyházi szláv nyelv volt (s részben ma is széleskörű egyházi használatban van, bár ma már nem kizárólagosan*), mely gyakorlatilag azonos a IX. századi bolgár nyelvvel, majd később orosz hatás érte, hiszen a legnagyobb szláv ortodox egyház az orosz – az egyházi szláv kihatott mind a modern bolgárra, mind a modern oroszra – pl. az “ige” mint nyelvtani kategória az oroszban “глагол”, ami az egyházi szláv “глаголъ” szóból jön (ott jelentése “szó”, a görög “λόγος” szóra lett kitalálva), s a bolgár meg egyszerűen átvette az orosz jelentést, így az “ige” bolgárul is “глагол”,
  • a bolgár nyelvújítás: Bulgária 500-éves török uralom alól való felszabadulása után komoly mozgalom volt a bolgár nyelv megtisztítására a török szavaktól, s részben orosz szavak lettek beemelve a török szavak helyére – erre kedvenc példám a bolgár “чам” szó jelentése “üveg”, mely a török “cam” szó egy az egyben, aztán a bolgár nyelvújítás során át lett véve az orosz “стекло” szó a bolgárosabb “стъкло” alakban, ami egyezik az egyházi szláv alakkal, de a bolgárból a szó kihalt a török idők alatt, így tulajdonképpen orosz közvetítéssel a modern bolgár visszatért egy korai bolgár szóhoz (egyébként a bolgárban ma is használatos a “чам” szó, de státusza alacsony, azaz csak hétköznapi szlengben lehetséges így beszélni, bármilyen hivatalosabb helyzetben közröhejt váltana ki használata),
  • modern tudományos-technikai szakszókincs: a XIX. sz. végén a nemzetközi szókincsből sok minden az oroszon keresztül ment be a bolgárba – például “rendező” bolgárul “режисьор”, ami az orosz “режиссёр” szó (az oroszban átvétel a németből: “Regisseur”) bolgárosított verziója, a dupla sz-ból egy sz lett (a bolgár nem szereti a dupla mássalhangzókat) és a ё-ból a bolgár helyesírás szabályai szerint ьо lett, s nyilván persze a bolgár ejtés nem lágy.

A kölcsönös érthetőség nem azonos irányú azonban! Az átlag orosz kevésbé érti a bolgárt, mint az átlag bolgár az oroszt. Az oroszok írásban mindenképpen könnyebben értik a bolgárt, mint szóban. Tapasztalatom szerint az írásbeli értés 30-40 %, míg a szóbeli alig 20-30 %. Az átlag orosz számára egy bolgár szöveg kb. össze-vissza dobott szavak gyűjteménye, melyekből egy rész orosz szó, más kicsit furcsa torzított szó, s pár halandzsaszó – a szöveg alapvető értelme azonban világos. (Az orosz szempontból össze-visszaság oka, hogy a bolgárban nincsenek esetragok.)

Orosz részről, minél műveltebb egy orosz, annál jobban ismeri az egyházi szláv nyelvet, s annál jobban érti a bolgárt. Pl. oroszul a “búza” az “пшеница”, de az egyházi szlávban még “жито”, ez utóbbi szó a modern szó erősen kultúrszó, csak az olvasott, művelt emberek ismerik, plusz a gyakorló hívők: Lukács evangéliumában ez a szó használatos “termés” értelemben az esztelen gazdag példabeszédében. Nos, a modern bolgárban megmaradt a “жито” szó eredeti jelentése, szóval egy művelt orosz azonnal felismerné, ha nem is, hogy pontosan búza, de azt igen, hogy valamilyen gabona az.

A beszélt bolgár viszont nehéz egy orosz számára. Tapasztalatom: 20-30 % az értés. Egyrészt a bolgár beszédmód gyorsabb az orosznál, másrészt a kiejtés nagyon idegen orosz füllel: pl. a lágyság hiánya meglepő orosz nézőpontból. Oroszoktól hallottam a találó hasonlatot: a bolgár olyan, mintha nagyon siető olaszok vagy spanyolok oroszul próbálnának beszélni, de se ragozni nem tudnak, se “rendesen” kiejteni a szavakat.

Fordítva ez nyilván könnyebb, a lassabb menetű orosz beszéd nyilván egyszerűbben követhető bolgár szemszögből. Az orosz lágyság bolgár füllel nem gond: szimplán viccesen hat, de nem nehezíti az értést. A bolgárban a lágyság továbbá a bunkóság jele is, de ez nyilván nem tényező egy idegen nyelv esetében. Ahogy a magyar humorista, amikor “parasztos” beszédet akar parodizálni, elkezd suksükölni és kettőshangokat ejteni, úgy a bolgár humorista lágyan kezd beszélni ugyanebből a célból.

Természetesen van egy plusz tényező is. Aki ma 40-80 éves és bolgár, az kötelezően járt orosz nyelvórára heti 2 alkalommal az iskolai képzése során – ahogy Magyarországon is, a kommunista időszakban az orosz nyelv kötelező tantárgy volt. Ráadásul míg Magyarországon az alapokról indult az orosz nyelv iskolai oktatása és azon is maradt a gyakorlatban, addig Bulgáriában éppen a nyelvközelség miatt az oroszoktatás lehetett ennél magasabb szintű is, szóval nem maradt az “A termelőszövetkezet tejet ad a városnak” és a “Lenin 1870-ben született” mondatok magolásánál.

De vegyünk egy mai 30 éves bolgárt, aki sose tanult oroszul, mert már az orosz nyelv tantárgy kötelezőségének megszüntetése után járt iskolába. Az orosz beszédet kb. 30-40 %-ban megérti, a lényeget megérti, esetleg vissza kell kérdeznie egyes részletekre, s időnként dolgokat félreérthet a “hamis barátok” miatt (a kedvencem a “живот” szó, bolgárul jelentése “élet”, oroszul meg “has”). Az írást meg egyenesen 40-50 %-ban megérti.

Természetesen a közös írás is segít, bár az orosz és a bolgár ábécé nem teljesen ugyanaz. A bolgárból hiányzik 3 orosz betű: ё, ы, э. Továbbá vannak azonos betűk, melyek hangértéke azonban nem azonos: е, щ, ъ. S természetesen jelentős eltérések vannak általában az ejtésben: már említettem, hogy a bolgár nem lágyít, de másik eltérés a redukció is – mind a bolgár, mind az orosz redukálja a hangúlytalan magánhangzókat, de más-más módon. De mindez csupán furcsaságnak hat, nem nehezíti az értést.

Saját tapasztalatom: a bolgár-orosz kölcsönös érthetőség kb. az olasz-spanyol esetével azonos. Ott is igaz, hogy nem azonos az irány: az olaszok általában képesek többet megérteni a spanyol beszédből, mint fordítva.

megjegyzés: * – az egyházi szláv nyelv használata hagyományfüggő az egyes szláv ortodox egyházakban, az orosz egyházban pl. gyakorlatilag az egész istentisztelet egyházi szláv, csak a pap beszéd van oroszul, míg mondjuk a bolgár egyházban az istentisztelet is modern bolgár, jellemzően csak egyes egyházi énekek és imák vannak egyházi szlávul – a szláv görögkatolikusok is használják az egyházi szlávot istentiszteleti nyelvként, pl. az ukrán görögkatolikusok

A cikk szerzőjéról:

Marinov Iván

A szerző bölcsész, író, műfordító, többnyelvű tolmács, civil újságíró. 1993 óta aktívan jelen van a magyar internetes civil újságírói életben. Önmeghatározása szerint: "szabadidejében populista közíró és mélyelemző". Több internetes lap alapítója, társalapítója. A Hírújság.hu mellett alapítója, főszerkesztője és állandó szerzője a Bircahang.org társadalmi illetve közéleti kérdésekkel foglalkozó portálnak.

f Facebook
10 megosztás