14 megosztás

A kiszolgáltatottságban rejlő szépség

A relatív szegénységről szeretnék írni. Nem amikor éhezni kell, csak gond a számlák kifizetése, szegényes a kínálat a hűtőben, a kézhez kapott fizetés egy része az előző hónapban felhalmozott adósságok törlesztésére megy el. Én nem hiszem, hogy ennek a helyzetnek a megoldása elsősorban a mindenkori kormány felelőssége. Elsősorban az egyéné. A kormány kötelessége segíteni a helyzeten, de ennél többet aligha tehet. Megoldani az egyén tudja. Ha a miniszterelnököt Gyurcsány Ferencnek hívják, akkor is igaz ez, pont úgy, mint manapság.

Erzsi sokat aggódott mindig a holnap miatt. Lesz – e elég pénz ennivalóra, kifizetni a gázt, egészsége kitart-e és így tovább. Érthető a félelme, a jövőtől még a gazdagok is félnek, hiszen nem lehet tudni, mit hoz. Erzsi hagyományos vallásosságban nevelkedett, amely sokszor leegyszerűsítő válaszokat adott az élet nehézségeire. “Tűrni kell, mert ez Isten akarata”, “akaraterő kérdése a jó cselekvése” és így tovább. Persze van, amikor tényleg tűrni kell, de van, amikor cselekedni – a nem vallásos gondolkodás szerint szinte mindig cselekedni, mert aki tűr, az mulya és tehetetlen -, és a mai, megújuló hit már sokrétűbb válaszokat ad a mai, összetettebb problémákra. Szerintem Erzsin is ez segített. Karizmatikus közösség tagja lett, és ott lassanként csepegtették bele a tágasabb szemléletű Biblia magyarázatot, valamint a házi csoportban megtapasztalhatta a közösség erejét. Ilyen házicsoportokat egyébként nem karizmatikus vallási közösségek is alkotnak.

Erzsi saját szavai szerint minden napnak megvan a maga áldása. Megtanult jobban a jelenben élni, rábízni magát a láthatatlan Isten vezetésére. Hol ő segít a szomszédján, hol a szomszéd rajta, hol egyéb barátoktól jut el hozzá egy gyümölcs, egy kis felesleges étel, hol ő tud dolgozni menni másokhoz. Valami lehetőség mindig van, mondja ő.

Robi Erzsi szomszédja. Olyan helyzetbe került, hogy a nagyon beosztott fizetéséből is sokat kell kiadnia. Támogat valakit, aki nagyon rászorul. Ő is megtapasztalta, hogy a barátai, rokonai segítenek, ha nem tőlük várja a helyzete megoldását. Igaz, néha kerül érzelmileg nehéz helyzetbe. Kérnie kell, esetleg elmondania, mire is kell a pénz, és a tartozást mindig pontosan megadni, mert ez a bizalom ára. Ő is hívő, és kénytelen volt megtanulni jobban bízni Istenben, akit nem lát, de állítja: közvetve megtapasztal.

Sanyi rokkantnyugdíjas. Pár háznyira lakik Erzsitől és Robitól. Szenvedélyes snapszer játékos, de persze nem pénzben, pontban játszik. Versenyt is nyert már, nem is egyszer. Amikor egyszer bajnok lett, azt kérte a kártyaszövetségtől – az amerikai út helyett – hogy adjanak neki egy tiszteletbeli kártyapaklit, az elég lesz neki. Rengetegen kinevették érte, még a tv is bemutatta, hogy hogyan választott. Nem értik az emberek az egyszerűséget, a kevéssel is megelégedettséget. Bolond, aki nem hajt, bolond és naplopó, aki lassabban él, és többet örül. A napsütésnek, a természetnek, de még az áldást hozó esőnek is. Mivel nincsen sokja, az emberi közösségen, beszélgetésen és ezeken kívül másnak nem is nagyon tud.

Talán ilyenkor sejlik fel igazán, hogy a mulandón túl van valami több, valami más, ami majd úgyis beteljesít. Addig meg féllábon is ki lehet bírni – ha Isten is úgy akarja.

A cikk szerzőjéról:

Toplak Zoltán

A szerző mentálhigiénés asszisztens, író, civil újságíró. Társadalomelméleti könyvek és esszék alkotója, újságírója több pszichológiával és társadalomelmélettel foglalkozó internetes portálnak, blognak. Több internetes lap alapítója, társalapítója. Az internetes civil újságírói élet aktív szereplője, a Hírújság.hu mellett állandó szerzője a Valódi Egyenlőséget portálnak, a Férfiak Lapjának és a Férfihang Közéleti Magazinnak.

f Facebook
14 megosztás