10 megosztás

Ballib koszovázás

Az első Orbán-kormányzat idején – sőt, utána is még egészen 2009-ig – a fideszes holdudvar egyértelműen euroatlantista, kereszténydemokrata volt. Ami önmagában nem baj, végülis lehet ilyen álláspont, bár én magam nem osztom. A vicces ennek eltúlzása volt.

Az egyik esete ennek közismert: a 2000-es amerikai elnökválasztás során a Demokrata hetilap belelovalta magát, hogy valójában ez a “nemzeti” Bush és a “komcsi” Gore között zajlik, s úgy ünnepelte Bush győzelmét, mintha legalábbis Bencsik főszerkesztő közeli rokona lenne.

De most egy másik, nyelvi elemről. Az albán-szerb viszály során a magyar “jobboldali” holdudvar belelovalta magát, hogy itt rossz szerbek küzdenek jó albánokkal, ami persze önmagában nem gond – bár én ezzel se értettem egyet -, de ezt igyekeztek nyelvileg is kifejezni.

Szóval: az addig magyarul csak Koszovó vagy Rigómező néven ismert területet hirtelen elkezdték “Koszova” alakban emlegetni, csak mert a terület albán neve ez (Kosova).

Manapság ugyanezt tapasztalom a “baloldali” magyar médiákban is, Ukrajna kapcsán. Új jelenség van: az ukrajnai helyneveket azok ukrán alakjából kezdték átírni, akkor is ha a magyarban régesrég meggyökeresedett az orosz alak.

A Luhanszkot még lenyelem Luganszk helyett valahogy, hiszen nem volt közismert. De hogy Harkovból Harkiv lett az nevetséges.

Még , hogy Kijevből nem csináltak Kijivet!

Pedig jobb lenne, hogy ha már ukránosítanak, legalább helyesen tennék. Ugyanis elárulok egy titkot, az orosz és az ukrán ábécé nem azonos. Íme az eltérések:

  • orosz г = ukrán ґ,
  • orosz е = ukrán є,
  • orosz э = ukrán е,
  • orosz и = ukrán і,
  • orosz ы = ukrán и,
  • orosz ъ = ukrán `,
  • ukrán г = magyar “h”,
  • ukrán ї = “ji”,
  • ukrán щ = mindig “scs”, ellentétben az orosszal, ahol ez a kiejtés archaikusnak számít.

Különösen az e-k és i-k vannak összekeverve a magyar átírásokban.

Remélem, segítettem.

Share this:

Related

A cikk szerzőjéról:

Marinov Iván

A szerző bölcsész, író, műfordító, többnyelvű tolmács, civil újságíró. 1993 óta aktívan jelen van a magyar internetes civil újságírói életben. Önmeghatározása szerint: "szabadidejében populista közíró és mélyelemző". Több internetes lap alapítója, társalapítója. A Hírújság.hu mellett alapítója, főszerkesztője és állandó szerzője a Bircahang.org társadalmi illetve közéleti kérdésekkel foglalkozó portálnak.

f Facebook
10 megosztás