10 megosztás

Hiererchia

Amikor a premodern társadalmat hirdetjük, a tipikus liberális válasz “dehát akkor is volt elit és kisember”.

Ami viszont csúsztatás. Senki se állította, hogy nem volt akkor társadalmi hierarchia. Valójában hierarchiamentes társadalom nem létezik, a kommunizmus se volt ilyen, a kommunizmusban is voltak osztályok, kasztok, csak más alapon rendeződtek, mint egy liberális, kapitalista társadalomban.

A kérdés tehát nem az, hogy melyik társadalom egyenlő, mert ilyen nincs. Az emberek eleve nem egyenlőek, hiszen már a veleszületett képességeik se azonosak, na és a nevelkedés közben is eltérő feltételek között nőnek fel. Én hízásra hajlamosnak születtem, erős csontozattal, ráadásul sportmentes értelmiségi családban nőttem fel – nyilván semmi esélyem mondjuk egy futóversenyen egy sportos alkatú, sportkedvelő családban felnőtt emberhez képest.

A francia liberálisok demagóg jelszava, hogy “liberté, égalité, fraternité” természetesen hazugság, de különösen az “egyenlőség” része. A modern liberalizmus ezt ma már úgy igyekszik kimagyarázni, hogy az “egyenlőség” szó alatt nem egyenlőség értendő, hanem “azonos jogok birtoklása”, ami viszont marhaság, ez olyan mint az úszómedencével rendelkező luxusvillában lakás joga – jogod van hozzá, de ha nincs hozzá pénzed is, akkor ténylegesen sose élhetsz ilyen házban.

A valóságban a polgári demokrácia hierarchiáája, mely szerint minél több a pénzed, annál több jogod van, hiszen aki képes több pénzt felhalmozni, az tehetségesebb, ügyesebb, hasznosabb ember semmivel se logikusabb, mint mondjuk az indiai kasztrendszer vagy a liberális rasszizmus. Mindegyik bizonyíthatatlan azaz nem racionális elveken alapszik, s csak hit kérdése, melyiket hisszük el és melyiket nem.

Tulajdonképpen a premodern hiererchia pozitívuma, hogy:

  • egyrészt holisztikus, azaz az elitnek eszébe se jutott, hogy az alsóbb rétegek nem kellenének, feleslegesek lennének, vagy hogy mindenki ne függne mindenkitől, míg mondjuk egy mai tőkés álma, hogy ne legyen egy bérmunkása se, hanem mindegy legyen robotizálva,
  • másrészt elismer külső erőt, a szakralitást, melynek mindenki alá van rendelve, az elit is, míg mondjuk egy mai tőkés komolyan hiszi, hogy ő a világ ura, s senkinek semmi köze ahhoz ami az övé.

Share this:

Related

A cikk szerzőjéról:

Marinov Iván

A szerző bölcsész, író, műfordító, többnyelvű tolmács, civil újságíró. 1993 óta aktívan jelen van a magyar internetes civil újságírói életben. Önmeghatározása szerint: "szabadidejében populista közíró és mélyelemző". Több internetes lap alapítója, társalapítója. A Hírújság.hu mellett alapítója, főszerkesztője és állandó szerzője a Bircahang.org társadalmi illetve közéleti kérdésekkel foglalkozó portálnak.

f Facebook
10 megosztás