10 megosztás

Tajtékzanak a klubrádiósok

Szeretem a ballib megmondóemberek tombolását. Mulatságos, de egyben építő dolog is.

Az ilyen típusú primitív inkoherenciát persze sose értem.

Lássuk csak! Ezek az emberek ugyanazt a ballib konszenzust képviselik, melyek szerint pl. Horthy – direkt Horthyt választottam, aki egyáltalán nem a kedvenvem – hatalmas bűnt követett el, mikor egy káros szövetségbe lépett be, mármint a tengelyhatalmi koalícióba, majd pedig még nagyobb bűnt követett el, mikor ezt a szövetséget nem árulta el jó időben.

Pedig az akkori helyzet azonos a maival. Horthy azért lett Hitler szövetségese, mert idióta, hanem mert a korabeli geopolitikai helyzet más lehetőséget nem adott. S azért nem lépett ki ebből a szövetségből időben, mert nem volt meg hozzá a megfelelő ereje, miközben folyamatosan tervezte ezt, sőt a végén még meg is próbálta, csak nem jött össze, mert még akkor se volt meg ehhez a szükséges erő.

Akkor az volt a baj a ballib megmondóemberek szerint, hogy Horthy nem lett időben “áruló”, most meg az, hogy a magyar vezetés nem áll ki teljes lélekkel a geopolitikai kényszer mellett, hanem megpróbálja biztosítani a jövőt?

Miféle abszurd erkölcs ez?

Eleve mi a helye az erkölcsnek a külpolitikában? Itt az ország érdekeinek képviselete a lényeg, nem valamiféle múló, sose örök szövetségek betartása. A szövetségek arra vannak ugyanis, hogy idő után szétessenek. Minden szövetség szétesik, melynek alapja megszűnik: ez lehet a kényszert adó erő gyengülése vagy a közös érdek eltűnése.

Magyarország euroatlantista elköteleződése teljesen abszurd, semmi közünk az euroatlantista értékrendhez. Azért vagyunk ott, mert rá lettünk kényszerítve, ennyi az egész. S nagyon helyes, hogy a magyar kormányzat készül aktívan az euroatlanti diktátum utáni időkre.

Az euroatlantista hatalom szerencsére folyamatosan gyengül. Még nem elég gyenge ahhoz, hogy nyíltan kilépjünk, de már van olyan gyenge, hogy belülről bomlaszthassuk. S egy nap – a közeli jövőben – eljön a kiugrás ideje is. Amire most – tanulva éppen Horthy 44-es kudarcából – fel kell készülni.

Nekem sokáig nem volt a kedvencem Szíjjártó. Külseje alapján ítéltem meg egyrészt. Másrészt emlékeztem korábbi szereplésére még mint Fidelitasz-vezető, s az nekem sehogy se tetszett. Kiderült azóta: talán a legjobb külügyminisztere Magyarországnak évtizedek óta. S pontosan ezért is szidják őt a ballib megmondók.

Share this:

Related

A cikk szerzőjéról:

Marinov Iván

A szerző bölcsész, író, műfordító, többnyelvű tolmács, civil újságíró. 1993 óta aktívan jelen van a magyar internetes civil újságírói életben. Önmeghatározása szerint: "szabadidejében populista közíró és mélyelemző". Több internetes lap alapítója, társalapítója. A Hírújság.hu mellett alapítója, főszerkesztője és állandó szerzője a Bircahang.org társadalmi illetve közéleti kérdésekkel foglalkozó portálnak.

f Facebook
10 megosztás