10 megosztás

Nem könnyű dolog nőnek lenni

Nemrég közelről tapasztaltam a nők egyik keserves nehézségét, a férfibehálózás kemény munkáját.

Multicéges előadás új dolgozóknak, napi 6 órában. Elmagyarázzák az újaknak elméletben mi a munka lényege. Ilyenen sokat voltam, jobb helyeken ez értelmes dolog, csak az első nap szokott kamuzás lenni, lásd a főtulajdonos filantróger, meg éhező diákként egy félig leomlott garázsban kezdte kiépíteni milliárdos vállalkozását, stb. Ez még akkor se igaz, ha részben igaz. Lásd a Dell főtulaja tényleg úgy kezdte, hogy plusz díjazásért számítógépeket szerelt össze hallgatótársainak az egyetemen, míg egy nap rájött, erre hatalmas az igény, mire ugyanezt elkezdte teljes munkaidőben csinálni, immár nagyban vásárolva alkatrészeket, kedvezményesen, aztán rá is nyomtatta a saját nevét – Michael Dell – a kész konfigurációkra. A következő részekben már a tajvani alkatrészgyártókkal kötött szerződést, akik eleve neki kezdtek gyártani. A Dell cég maga soha semmit nem talált ki, máig csak összeszerel. De olyan olcsó árakat tudtak elérni, hogy a vásérlóknak plusz szolgáltatásokat kezdtek adni, pl. helyszíni szervizelést. Tulajdonképpen nekem is ezért volt munkám 2 éven keresztül: én voltam az egyik szervizes ember 2018-2020 között. Cégeknek ez jellemzően megéri: jó a tudat, hogy 72 órán belül kimegy a Dell-szervizes az irodába és javít, nem kell sehová se menni, vinni a gépet, stb.

Ez a mostani eset is ilyen. Más cég, de most nem a cég a lényeg. Pár napon keresztül ugyanaz a csaj jött előadni. Nem kamasz, de fiatal csaj, olyan 30-35 közti. S egyre látom: baromi furcsán viselkedik. Egyik nap a jobb oldalamra néz egész idő alatt, másik nap a bal oldalamra. Ez sokat segített: logikai levezetéssel megnéztem mi az ami egyik nap tőlem jobbra volt, másnap meg balra. Szóval megleltem: egy fiatal kolléga, a feje kb, mint Hajdú Péternek, de a teste olyan Schwarzenegger-utánlérzés. Ott ültünk 15-en, de a csaj folyamatosan neki magyarázott, mintha csak ő lenne jelen.

A helyzet tehát világos: a csajnak tetszik a srác.

Szerencsétlen csaj nagyon megdolgozott álmáért. Hiszen a célférfiről sose lehet tudni mi az ízlése, ezt lassan kell kipuhatolózni. Napokig figyeltem az eseményeket, sokat tanulva az egészből.

Először is van férfi, aki a kitárulkozós nőt szereti, aki sokat mutat magából. Mondjuk úgy a „kurvás” stílust, azaz pl. belátni a mellekbe, tűsarkú cipő, vagány viselkedés. Viszont sok férfi meg inkább a „szolid könyvtároslány” stílust kedveli, aki be van alaposan takarva és rendszeresen lesüti szemét, annyira szerény, mert az ilyen férfi visszariad a „kurváktól”. Az első típust az izgatja, hogy látja a nő bájait, a másikat meg a rejtett bájak, hogy majd ezekhez hozzááfér. A nő meg vakon tesztel, egyik nap így öltözik, méáik nap úgy, lesve, mikor csillog jobban a férfiszem.

Aztán jön maga a ruházat. Lehet Barbie-babi, titkárnő, diszkókirálynő vagy kemény csaj. Ez a 4 stílus a legnépszerűbb, s nem egyeztethetőek össze egymással. Nehéz, fáradságs munka kideríteni mit szeret a célszemély. Nagyot lehet ezzel bukni, mert pl. a keménycsajos stílus szimplán „ápolatlan leszbi” minősítést kap a többi stílus kedvelőitől.

Aztén még az apróségok: legyen-e ékszer, mennyi smink, számtalan kérdés.

Aztén a viselkedés. Sokat beszélni vagy keveset? Miről? Számtalan csapda. Mert mondjuk ha értemiségi típusnak buliról beszélünk, az üresfejű libának gondolja őt, míg fordított esetben meg szánalmas sznobnak.

  • Bezzeg a férfiaknak konnyű – mondta egy ismerős lány régen -, csak álltok, még a hasatokat se húzzátok be, felveszitek az elsé kezetejkbe került pólót, aztán bambán néztek magatok elé, s arra számítotok, majd csak lesz valaki, akinek pont ez kell.

A konkrét eset egyébként sikeresnek tűnik, a 2. hét végén már láttam a srácot és a csajt együtt ebédelni.

Nálam egyébként a nyerő kombináció: bölcsészlány diszkókirálynő, ékszer és smink, ne beszéljen népszerű témákról – persze én már rég nem vagyok senki idegen nőnek se célszemélye. Annak idején, amikor először volt találkám jövendő múzsámmal, ez egy közös strandolás volt 1986 szeptemberének végén, abszolút pozitív hatást tett rám, hogy a strandra sminkelve ment, több ékszerrel magán, s a nadrágja enyhén csillogott. S a marathoni csata helyszínéről mesélt, ugyanis járt ott 1984-ben. Pedig ez még csak baráti találka volt, semmi több.

Share this:

Related

A cikk szerzőjéról:

Marinov Iván

A szerző bölcsész, író, műfordító, többnyelvű tolmács, civil újságíró. 1993 óta aktívan jelen van a magyar internetes civil újságírói életben. Önmeghatározása szerint: "szabadidejében populista közíró és mélyelemző". Több internetes lap alapítója, társalapítója. A Hírújság.hu mellett alapítója, főszerkesztője és állandó szerzője a Bircahang.org társadalmi illetve közéleti kérdésekkel foglalkozó portálnak.

f Facebook
10 megosztás