10 megosztás

Politikai naptár

Ma van a juliánus naptár szerinti december 25.

A naptár megosztó kérdés. A gregoriánus naptár a bevezetésekor, a XVI. században is az volt. De egyházi, nem politikai kérdés.

Ami viszont most van Ukrajnában az teljesen abszurd. Az ukrán lakosság kb. 80 %-át kitevő ortodoxok egy része direkt a gregoriánus naptárat használja, legalábbis Karácsony kapcsán, s ezt kizárólag oroszellenes, politikai okokból teszi. A maradék 20 %-ot kitevő ukrán katolikusok – akiknek 90+ %-a görögkatolikus – természetesen mindig a gregoriánus naptárat használta, hiszen ez az egyetlen katolikus naptár, más naptár használata nem lehetséges.

A gregoriánus pártiak arra hivatkoznak, hogy ne szakadjon el a természeti valóság a naptártól. A juliánus pártiak pedig azt válaszolják, eleve el van szakadva a kettő egymástól, ez már a kereszténység előtti időkben is így volt. Már a rómaiak is rögzítették a Karácsony elődjét, a Legyőzhetetlen Nap Napját december 25-re, miközben a téli napforduló sok esetben akkor se mindig 21-én volt (attól 3 nappal később volt az ünnepnap kezdete), s amikor 20-ra vagy 22-re esett, akkor is maradt az ünnep 25-én, nem tették át. Azaz a nap rögzített dátumú volt.

Valójában amikor az ortodoxia egy része de facto áttért a gregoriánus naptárra (azért de facto, mert valójában a reformált juliánusra tértek át, de az történetesen 99 %-ban azonos a gregoriánussal), akkor csak amiatt tette, hogy egyezzen az állami és az egyházi naptár, s nem a természeti valósággal egyezés miatt.

A gregoriánussal való ellenérzés fő oka, hogy az áttérés időpontjában megszakad az egyházi ciklus, hiszen kiesik 13 nap.

Ezt az érvet el is fogadja szinte minden ortodox, így a naptárreformot elfogadó ortodoxok is jellemzően csak a fix dátumú ünnepeknél tértek át, míg a mozgó dátumúaknál. Ennek magyarázata: a mozgó dátumúak a Húsvét dátumától függnek, ez a keresztény főünnep, s hiba lenne ezt a ciklust megszakítani a naptár miatt.

Így most a helyzet az, hogy az ortodoxia 2 fő és egy kisebb részre oszlik naptárszempontból:

  • vannak a réginaptáristák, akik csakis a juliánus naptárat használják:
    • mindig réginaptáristák voltak: a jeruzsálemi, a grúz, a csehszlovák, a szerb, a macedón, az ukrán egyház, s az athoszi autonóm egyház,
    • 1923 óta: az orosz (1923-ban pár hónapig újnaptárista volt),
    • 2014 óta a lengyel egyház (1924-2014 között újnaptáristák voltak);
  • vannak újnaptáristák, akik a juliánus naptárat használják a mozgó ünnepekre, a rögzített dátumúakra viszont a gregoriánust:
    • 1924 óta a konstantinápolyi, a görögországi, a ciprusi, s a román egyház egyház,
    • 1928 óta az alexandriai és az antiochiai egyház,
    • 1937 óta az albán egyház,
    • 1968 óta a bolgár egyház,
    • 1996 óta a Konstantinápoly-párti észt autonóm egyház (van két egyház Észtországban, egy Moszkva- és egy Konstantinápoly-párti) – korábban, 1921-1945 között gregoriánuspártiak voltak, 1945-1996 között nem léteztek;
  • vegyes használat: amerikai egyház, egyházközségenként változó a naptárhasználat,
  • gregoriánusok: a finn autonóm egyház (1921 óta).

A kérdés eddig sose volt politikai. Pl. simán engedik az egyes egyházak, hogy valamely egyházközségül eltérjen az általános szabálytól. Budapesten a Petőfi téri orosz templomban pl. december 25-én és január 7-én is van istentisztelet, mivek a hívek egy része réginaptárista, más része meg újnaptárista.

A kérdésben persze volt egy sajátos Konstantinápoly-Moszkva elletént elem. Jól látható: az etnikailag többségében, de legalábbis hagyományban görög egyházak gyorsan bevezették az új naptárat. A nagy kivétel Jeruzsélem, ami mint a kereszténység szülőhazája ragaszkodik a reformok elvetéséhez, bár ez is alapvetően görög hagyományú egyház – etnikailag persze nem, ma már ez egy arab egyház alapvetően.

A teljesség kedvéért a nem-khalkedóni ortdoxia naptárhasználata:

  • réginaptárista:
    • mindig az volt: kopt, etióp, eritreai, jeruzsálemi örmény autonóm egyház;
  • újnaptárista:
    • 2010 óta az asszír ősi egyház (korábban: réginaptárista);
  • gregoriánus:
    • 1912 óta: indiai egyház,
    • 1923 óta: örmény egyház,
    • 1968 óta: asszír keleti egyház,
  • vegyes: szír egyház, egyházmegye-függő.

Az örmények nagy sajátossága egyébként az, hogy náluk egyáltalán nincs Karácsony. Jézus születését január 6-án ünneplik Vízkereszt-napon. Egyszerűen az örmények még azelőtt elszakadtak a többi kereszténytől, mielőtt általános szokássá vált a Karácsony. Emiatt nem alakult ki Karácsony ünnep egyáltalán.

A cikk szerzőjéról:

Marinov Iván

A szerző bölcsész, író, műfordító, többnyelvű tolmács, civil újságíró. 1993 óta aktívan jelen van a magyar internetes civil újságírói életben. Önmeghatározása szerint: "szabadidejében populista közíró és mélyelemző". Több internetes lap alapítója, társalapítója. A Hírújság.hu mellett alapítója, főszerkesztője és állandó szerzője a Bircahang.org társadalmi illetve közéleti kérdésekkel foglalkozó portálnak.

f Facebook
10 megosztás