10 megosztás

A 2023-as büdzsé a rezsivédelem költségvetése – Kormányhír

A fő cél a recesszió kivédése.

Hamarosan a parlament elé kerül a költségvetés módosításáról szóló javaslat, amelyet az Országgyűlés márciusban fogadhat el, hangzott el a Kormányinfón.

A rezsicsökkentést és a foglalkoztatást idén is számos gazdasági veszély közepette kell fenntartani, a cél azonban továbbra is a nyugdíjak és a reálbérek növelése.

A legfontosabb cél a recesszió elkerülése várhatóan teljesül, a legtöbb elemző is egyetért az idei évre várt 1,5 százalékos növekedési céllal. Az átlagfogyasztás erejéig megtartható a rezsicsökkentés, a családtámogatások pedig bővülnek, a harminc év alatti nőknek nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, ha gyermeket vállalnak.

A hiány az idén is jelentősen csökken, várhatóan a GDP 4,9 százalékáról annak 3,9 százalékára, és tovább mérséklődik az államadósság. A költségvetés a nyugdíjemelést és a tizenharmadik havi nyugdíj fedezetét is biztosítja. 2023-ban a büdzsé 6150 milliárd forintot fordít a nyugdíjakra, ami a költségvetés legnagyobb tétele.

Az ország foglalkoztatási rekordot is elért tavaly, miközben Európában mindenhol nő a munkanélküliség. A forint árfolyamát is sikerült stabilizálni, december óta látványosan erősödik a magyar fizetőeszköz értéke. Az ország rezsiszámlája tavaly 7 milliárd euróról 17 milliárd euróra emelkedett, a rezsivédelmi alap azonban jelentős, több mint 2600 milliárd forintos forrást biztosít arra, hogy mind a családok és az állami intézmények, köztük az önkormányzatok is hozzájárulást kapjanak a megnövekedett kiadásaikhoz.

2022-ben minden jel szerint 4,5 százalék körüli gazdasági növekedést ért el az ország, ami az egyik legmagasabb az Európai Unióban. Ahogy a megelőző két választási évben, úgy 2022-ben is jelentősen csökkent a költségvetés hiánya – 6,8 százalékról 4,9 százalékra -, az államadósságot pedig 76,8 százalékról 73,5 százalékra sikerült mérsékelni.

A reálbérek az első tíz hónapban az infláció ellenére 4,3 százalékkal nőttek, 2010-hez képest pedig a családi kedvezményeket is figyelembe véve 77 százalékkal, ami Európában a hatodik legmagasabb érték. Az OECD adatai szerint 2022 harmadik negyedévében harminckét ország közül egyedül Magyarországon nőttek a reálbérek.

Forrás: Kormány.hu

A cikk szerzőjéról:

f Facebook
10 megosztás