10 megosztás

Zsoldos

25 éve halott a legnagyobb magyar sci-fi író, Zsoldos Péter.

Főműve a Viking-trilógia, ez a 60-as években született, bár az utolsó részét a 80-as években írta már, de az a trilógia legkevésbé fontos része.

A mű kiválóan megírt. Valószínűleg már megfilmesítették volna, ha angol nyelvű lenne.

A történet valójában egy történelmi regény sci-fi keretben. Egy sikertelen földi expedíció története a 12 fényévre lévő Tau Ceti második bolygóján (a könyv szerint 11 fényév, azóta jobban megmérték), majd ottani elsősorban ókori civilizációk leírása, kb. a földi mezopotámiai városállamok mintájára. A sci-fi elem: egy földi ember az egyik városállam vezetője.

Tulajdonképpen semmi különös, csak egy jól megírt, kalandos, de egyben ismeretterjesztő szándékú írás.

Ami érdekes az, mint minden hasonló esetben maga a mögöttes ideológia. Amikor egy mű olyanról ír, ami vagy kitalált vagy a szerző által nem átélt eseményekről szól, mindig az az egyik legérdekesebb dolog, hogy a szerző mit képzelt el a leírtakról.

Itt Homérosz az egyik jó példa. A trójai háború az i. e. XII. században zajlott, a legnépszerűbb elmélet szerint valamikor a XII. sz. első két évtizedében. Miközben maga Homérosz kb. 450 évvel később írta műveit. Azaz mintha ma valaki regényt írna a XVI. században történtekről: biztosan utána nézne történelemkönyvekben mi volt akkor, de sok dolgot nem is értene, hiszen nem tudná beleélni magát az akkoriakba. Homérosz esete ugyanez, a mindig felhozott példa a harci kocsi. Homérosz idejében már nem használtak harci kocsikat, de az emlékük megvolt. Homérosz meg megpróbálta elképzelni mire is használhatták a harci kocsikat Trójában. Mi tudjuk mire, más forrásokból: állt benne a harcos és kardjával ütötte-vágta az ellenséget, a gyors mozgásnak köszönhetően sok ellenséges gyalogost lekaszabolva. Homérosz ezt nem tudhatta, korában csak gyalogos és lovas katonák voltak, így egyszerű szállítóeszköz nála a harci kocsi: a vitézek beszállnak, elvitetik magukat a csatamezőre, ott kiszállnak és harcolnak, szóval ez nem harci eszköz, hanem afféle dísz a gazdagabb vitézeknek.

A görög “sötét korban” – i. e. XI-IX. sz. – elveszett a korábbi időszak számos ismerete, ez is.

Szóval a kutató számára a Zsoldos-trilógia mögöttes értelme: mit hitt Zsoldos a világról, de legalábbis mi volt kora és környezete eszméje.

Zsoldos esetében a marxizmus szaga erős. A elképzelt jövőben, a XXV. században kommunista világállam van a Földön, s a marxista történelemszemlélet triviális tudományos ismeret.

A civilizáció materialista, nyoma sincs már vallásnak.

Alapvetően 3 fő ateista vallásmagyarázat létezik:

  • tudománypótlék: amit az emberek nem tudtak megmagyarázni racionális érvekkel, ott elővették a láthatatlan, titokzatos erőket – azaz a papság egykor pozitív erő volt, hiszen kvázi-tudósok voltak, de szerepük egyre csökken a történelem során, hiszen egyre több dolgot tudunk racionálisan magyarázni, s ma már teljesen szükségtelenek a papok,
  • átverés: azok a gátlástalan emberek, akik kiemelkedtek a tudatlan többségből, jó emberismeretük segítségével mindenféle hókuszpókuszokkal manipulálták az embereket, így javakat kicsalva tőlük – azaz a papság tulajdonképpen ingyenélő, átverő kaszt, lám, máig ezt csinállják, pl. pénzt kérnek felesleges, abszurd szertartásokért,
  • hatalmi eszköz: a tömeget nem lehetett másképp szófogadásra bírni, a legerősebb földi hatalom ellen is lázadoztak az emberek, így ki kellett találni egy rettenes, teljhatalmú erőt, ami ellen immár a nép nem mert nem engedelmes lenni – azaz a papság a hatalom tartóoszlopa.

(Mondanom se kell, mind a 3 magyarázat marhaság. A másodikat bárki kapásból tudja cáfolni. Az elsőt se nehéz. A harmadikhoz már kell több idő, de itt is azonnal felmerülnek súlyos ellentmondások.)

Zsoldosnál mind a 3 szerepel, de a fő elem az átverés. Mind a könyvbeli őskori társadalomban (ez az első könyv legeleje), mind a könyvbeli ókori társadalomban (ez szinte minden más rész) a pap az átlagnál okosabb ember, aki azonban kétséges jellemű, igyekszik tudását rosszra, anyagi haszonra és hatalmi pozícióra használni. Ráadásul az ókori pap egyenesen ateista, ő maga se hisz abban, amit hangoztat, jól “tudja”, hogy nincs természetfeletti, de azt is érti, a vallás kiváló eszköz az emberek féken tartására. Ezt maga a pozitív hős is így gondolja, csak ő jóra használja a vallást, rajta keresztül a tudományt fejleszti.

Az meg már magától értetődik, hogy a 60-as évekbeli Zsoldos kommunista utópiája antifeminista. A szovjet kommunizmus ilyen volt a legkorábbi szakaszát leszámítva, azaz támogatta a hagyományos “polgári” értékrendet házasság, család, nemek kérdésében.

A cikk szerzőjéról:

Marinov Iván

A szerző bölcsész, író, műfordító, többnyelvű tolmács, civil újságíró. 1993 óta aktívan jelen van a magyar internetes civil újságírói életben. Önmeghatározása szerint: "szabadidejében populista közíró és mélyelemző". Több internetes lap alapítója, társalapítója. A Hírújság.hu mellett alapítója, főszerkesztője és állandó szerzője a Bircahang.org társadalmi illetve közéleti kérdésekkel foglalkozó portálnak.

f Facebook
10 megosztás