Nászúton

Nászútra az emberek esküvő után szoktak indulni. Esetleg – ha nincs rá akkor pénz – valamelyik későbbi esküvői évfordulón. De nem mi lennénk, ha ezt betartottuk volna. Mi esküvő előtt voltunk nászúton. Ezt találtuk ki annak idején. Szóval 1986 októberében házasodtunk, nászúton viszont 1986 májusában voltunk. Előtte másfél hónappal döntöttük el, hogy házasodni fogunk. Nászutunk […]

Ahogy Liberó-Vihar Pistike-Tomi képzeli

Van egy Vihar Tomi – nem rokona Börni Viharsz hivatásos Dobrev Klára imitátornak -, vagy mi a fene a becstelen neve, nevű ballib fanatikus blogger, akkora ultra, hogy csak a fanatikus huppa.hu álhíroldal tűri meg. A huppa.hu arról hírhedt, hogy alapítója olyan szinten beleőrült a Fidesz választási győzelmébe, hogy emiatt öngyilkos lett. Nem viccelek, tényleg […]

A kisember többnyira normális

Kommunizmusbeli élményem: a masszív marhaságokat sokaság előtt beszélő ember hirtelen megváltozik, amikor négyszemközt maradunk vele. Persze, mindenki kicsit másképp beszél különböző helyzetekben. De a kommunista valóság egyik sajátossága az volt, hogy ritkán volt koherencia a “hivatalosság” és a “magánélet” között. A kommunista ember tudta, a hivatalos szövegverzió egyszerűen nem igaz. S még akkor is tudta […]

Ma ezért kivégzés járna

A 90-es évek közepéig még – mai szemmel – megdöbbentő szabadság uralkodott Hollywoodban. Pl. egy színész eljátszhatott bármilyen szerepet! Sőt, viccelni lehetett egy csomó kötelező üggyel is akár. Persze akkor is volt “vörös farok”, lásd minden filmben legalább egy holokauszt-túlélő, gonosz nácik, szadista szovjetek, csúnya arab terroristák, stb. De mégis: lehetett azért viccelni. Ez jutott […]

Nahalnij már megint haldoklik

Van akinek az a hobbija, hogy horgászik, más vadászik, megint más gyufából megépíti a Parlamentet. Nahalnij, neves orosz hazaáruló hobbija a haldoklás. Furcsa hobbi, de amíg a 4 fal között csinálja, nem zavar senkit. Időnként súlyos betegséget kap, haldokolni kezd, de aztán elmúlik és makkegészséges lesz hirtelen. Ki lát persze a lelkébe? Lehet, hogy legbelül […]

Biztonságos tér

A legnagyobb rossz, amit anyám elkövetett velem szemben a “safe space” környezet volt, amiben nevelt. Persze egy anya sose rosszaságból teszi ezt, ez egy természetes reakció, hiszen míg a gyerek az anyja hasában van, az anya a szó legszorosabb értelmében védelmezi gyermekét minden külső hatástól. Csak aztán egyes anyák rájönnek, a gyereket el kell engedni, […]

Szovjet farmer

A szovjet rendszer legnagyobb divatellensége a farmernadrág volt. Az ok ismeretlen, valaki kitalálhatta, hogy a farmernadrág a nyugat jelképe. Viszont a ruhadarab népszerűségét éppen a rendszer növelte. Azzal, hogy nyíltan sose lett betiltva, csak használata volt korlátozva. Pl. munkahelyeken, s különösen iskolákban a legtiltottabb ruhadarabnak számított. Aztán az is tényező lett, hogy kapható lett a […]

A mieink rágódnak

Megfogalmazta a tökéketes agyatlan ballib krédót egy kommentelő, azt mondja: a mieink véleményt alkotnak, rágódni valót adnak, vitát generálnak, az ellenségeink meg csak indokot szolgáltatnak, melyet amúgy fel se fognak. Akkor is, ha ugyanazt mondják! Az ürügy: nem tudják a ballibek máig hová tenni Kertész Imrét, aki évtizedekig az idoluk volt, majd élete utolsó pár […]

Lazaság

Bár utálok kereskedni, van amit megtanultam a kereskedési trükkök közül. A 90-es években Bulgáriában laktam az évtized nagyobb részében (1992-ig, majd 1993-1997 között), s az akkori bolgár helyzet olyan volt, hogy nem volt értelme elmenni dolgozni normál állásba. Egyszerűen olyan rosszak voltak a feltételek: abszurdan hosszú munkaidő és abszurdan alacsony bérek. Az akkori bolgár újkapitalizmus […]

Fülöpözés

Az angol köztársaság fejének férje meghalt. A hír kb. tizedik oldalra lenne való egy rendes napiapban, mivel már a köztársasági elnök maga is jelentéktelen személy, semmilyen szerepe nincs Angliában, hatalma odáig terjed, hogy utasítást adhat rezidenciája kertészének mit és hová ültessen, bár a kert nagyobb átépítéséhez már kormányfői ellenjegyzés szükséges. Ehhez képest minden magyar média […]

Megmondóemberek egymás közt

Lukácsi Kati, aki abból él évek óta, hogy kilépett a KDNP-ből (nem vicc!) igyekszik elmagyarázni – érdemes megnézni/meghallgatni az anyagot – ballibbant megmondóember kollégáinak, hogy a folyamatos orbánozás marhaság. Persze, pont az ő szájából ez kissé visszás, dehát ettől még igaz meglátás. A reakció: majdnem Orbán ügynökének kiáltják ki. A korábbi fanatikus orbánista Csintalan szerint […]

Ideje volna oroszlánná válni

A magyar jobboldal keresztény, de nem tökéletes. Nézzük csak Szájer József esetét, aki viszont tettéért a TELJES felelősséget vállalta a világ, a családja és önmaga előtt. Ha lassan is, de képes a fejlődésre. Védi a családot, nem randalírozik a Parlamentben, és végzi a munkáját. Védi az országot a migránsoktól, védi a kultúránkat, kiáll pl. a […]

A hasznos idióta

Amikor 2001-2004 között egyházi vezető voltam, fő tevékenységem egy peres ügy intézése volt. Tulajdonképpen ezért is lettem egyházi vezető, én voltam az aktív egyháztagok közül az egyetlen, aki képes volt átlátni a peres ügy lényegét. Akkoriban nagy segítséget jelentett, hogy a ellenfelünknek volt egy totál idióta fia, aki úgy próbálta apja érdekeit védeni, hogy meggondolatlan […]

Honnan az elkeseredettség?

Van ez a modern kiégés nevű betegség. Én még sose égtem ki, mert nem volt miért. Pedig – a szó liberális értelmében – sose voltam sikeres. A kiégés teória értelmében ugyanis csak az nem ég ki, aki sikeres, természetesen a siker szó liberális értelmében, azaz sikerül olyan szintre elérnie, amikor már nem kell dolgoznia, mégis […]

Végtelen

Ül otthon a házaspár járványkaranténban, ekkor megszólal a férfi: Lefilmezlek a telefonommal. Oké, kezdjek vetkőzni? Nem, nem olyan film. Valahogy így kezdődhetett az új angol sci-fi film készítése. A férj írta a forgatókönyvet, ő az operatőr (a telefonjával, nem vicc), s persze ő a rendező. A feleség meg az egyetlen főszereplő, sőt szinte az egyetlen […]

A sportolók és más sztárok politikai véleménynyilvánítása

A sportolók, s általában a sztárok, celebek politikai véleménynyilvánítása fontos tényező, hiszen hatalmas a reklámértéke. Persze vigyázni kell nagyon! A sztár akkor mondhat csak véleményt, ha az előzetesen engedélyezett, helyes vélemény. Én ezt már megéltem, a másik oldalon, a szovjet rendszerben. Akkor is korlátlanul lehetett önkéntesen támogatni bármilyen, a Pártnak kedves ügyet. Ezért külön dicséret […]

Műszaki álmok

Amikor kiskamasz voltam, a 70-es években, sokat álmodoztam a szükséges találmányokról, melyekre szükség lenne. Kizártam az eleve fantasztikusnak látszó dolgokat, lásd mindenkinek repülő autó és hétvégi nyaralás a Marson, igyekeztem realisztikus lenni. Három fő dolog jutott eszembe. Egy. Olyan rendszer, mellyel a televízió, a rádió, s a mozi műsorai bármikor visszanézhetőek/hallgathatóak. Valamiféle adatbázis, mely tartalmaz […]

Utazni Kádár alatt

Nemrég napokig vitáztam egy fanatikus ballibbel, aki váltig állította, Kádár alatt a külföldre utazás szabad volt. Csak emlékeztetőül a valóság röviden. 1972 előtt a külföldre utazás nem számított jognak, hanem kiváltságnak. Az ember kérelmezte, majd vagy kapott engedélyt vagy nem, a pontos szabályok nem is voltak ismertek. 1972-ben az a könnyítés következett be, hogy 5 […]

A fordításszervező

1990 közepe, Bulgária az időpont és a helyszín. Egy diáktárs fordítókat keres. Nem is fizet rosszul. Aztán kiderül pár hónap múlva, ő maga a fordító, elvállal munkákat, majd azokat továbbadja az általa kialkudott díjazás 70 %-áért. Hatalmas botrány lett: az illető tehát élősködik, ő semmit se csinál, nem dolgozik, csak beszed részt más munkájából. Én […]

Zenei emlékek

Nem vagyok a modern zene híve, de a mai zene a modern zene, így nem lehet elzárkózni tőle. Ahogy a politikában, úgy a zenében se vagyok a modernitás híve, dehát a környezetből megragad mindig egy-egy hangsorozat. Három időszakot tudnék mondani 18 éven aluli életemből: kisgyerekkor, kezdő kamaszkor, későkamasz idő. Későkamasz koromban, ami a 80-as évek […]